Ahogy már írtam, két próbálkozástól eltekintve korábban nem motoroztam. Az én életemből kimaradt a garázsok előtti, külvárosi utakon, akár a lányok előtt jaszkarizó motoros élmény és tapasztalat. Ez nem kis bizonytalanságot okozott.

Amikor a rutinpályán először ültem a motorra és az indulás-megállást gyakoroltam, az még rendben volt, kanyarodásnál kezdődtek az "élmények". Mert a "motor arra megy, amerre nézel" kitételnél kellett rájönnöm, mennyire így van, de hozzá voltam szokva, hogy autóban tekingetek mindenfelé, így a motoron ez a rutin azt okozta, hogy a rutinpályát kezdtem átrajzolni és minden szegletét meglátogattam két keréken.

Voltam már hasonló élethelyzetben, mármint hogy valami nem ment, de nagyon szerettem volna megtanulni: amikor először voltam a Horvát tengerparton, a barátaim snolkereztek (szabadtüdős, pipás merülés) és nagyon élvezték. Én nem tudtam a pipán keresztül levegőt venni, furcsa ellenállás és félelem volt bennem. A következő évben 3 hetes kajaktúrára mentünk. A barátom párja (köszi Ága) búvároktató volt, és szépen leépítette ezt a félelmet és felépítette a technikát. Az első naptól kezdve gyakoroltam és az ezt követő egy héten belül már palackkal mentem 15 m-es mélységbe. Csodálatos érzés volt, hogy átléptem saját korlátaimat annak érdekében, hogy megtapasztalhassam, amit szeretnék. Na, itt ugyanaz volt a helyzet. 

Ahhoz, hogy az ésszerű döntésem ne teher legyen, tudtam, tennem kell magamért. Ajánlották, hogy menjek el egy motoros tréningre, mert az segít. 

A lehetőségek tárháza elég nagy: Hungaroring, Vezetéstechnikai centrum, Ride for Life, Gyorsjogsi, Mocijogsi, SOSjogsi, Safety-Hungary. És még biztos lehet találni. Ha van tapasztalatod, ötleted, nyugodtan kommentbe vele :)

Én a Safety-nél voltam. Két nap. Bevezető, néha pihenő és folyamatos gyakorlás. Amikor bemutatták, mit fogunk megtanulni a 2 nap alatt, azt mondtam, ez LEHETETLEN...nem vagyok motoros kaszkadőr. Ezek a srácok tényleg motoros kentaurok. A pályán akkor voltak a talpukon, amikor átültek mögém a motorra, minden mást két keréken csináltak. 

Nem kellett 'váltós motorral' gyakorolnom, volt robogójuk. Nem mellesleg jegyzem meg, hogy itt éreztem meg, milyen, amikor nem egy leharcolt motorral megyek. A rutinpályán használt robogó gázkarja már kikészítette a csuklómat (persze ebben benne volt a saját görcsöm is), az itt kapott motoron nem fájt.

Csak néhány gyakorlat, amit megtanultunk: slalom, intenzív fékezések, eldőlt motor felállítása, kanyarodási módok, rámpán haladás (autók közötti haladáshoz).

Egy biztos: enélkül ma nem ezt élném meg motorozás címén, amit. Megadta azt az alapot, amitől merek haladni, ésszel és kellő biztonsággal tudok részt venni a forgalomban úgy, hogy bizonyos alap-reflexeket belém égetett. Megtapasztaltam azokat határokat, melyen belül biztonságosan tudok haladni, kanyarodni, melyen belül tudom (mert elmondták) és érzem (mert megmutatták) mi történik és én mit tehetek. Azóta számos helyzetben egy-egy reflex tette lehetővé, hogy jól reagáljak az adott forgalmi helyzetben.

És persze, a forgalomban nem egyedül közlekedünk, de amit a saját felelősségi körömben megtehettem, azt megtettem. Hogy ne legyek ön és közveszélyes, ha kimegyek az utakra.

KÖSZÖNÖM A SEGÍTSÉGET, ÉN MINDENKINEK KÖTELEZŐVÉ TENNÉK EGY ILYEN KÉPZÉST! :)

Szösszenet: A második tréningnapot követően este 6-kor volt esedékes az egyik plusz órám a rutinpályán. megcsináltam az első verziót a pályán, majd az oktatóm odahívott és csak annyit mondott: "ez nem a safety, jó lenne visszafogni, mert a vizsgabiztos nem biztos, hogy értékelni fogja...és ne izgassuk fel feleslegesen a többieket sem"... :)